2. Adatmodellek, hierarchikus, hálós

Az adatbázisban tárolt adatokat általában valamiféle adatmodellnek megfelelően tároljuk. 

Az elterjedt adatmodellek:

• Hierarchikus adatbázis-modell. Ilyen például egy fájlszerkezet, vagy a Windows regisztrációs adatbázisa. Szokás a hierarchikus adatbázisokat fával szemléltetni.
  • A hierarchikus adatbázisokban az adatok között hierarchia van, és általában egy-a többhöz kapcsolat. ilyenkor azt mondjuk, hogy egy adatnak több gyerek adata van. A gyerek adatok azok, akik a fában lejjebb helyezkednek el.
  • Az adatok a fa egy csomóponjai.
  • Az adatok elérése során relatív elérésről beszélünk, amikor a hierarchia egy adott helyén lévő adatból kiindulva írjuk le egy másik adat helyét a kapcsolatokon keresztül (példa:  ../../elso szint/Második szint/adat)
  • az adatok elérése abszolút, amikor a hierarchia legfelsőbb szintjéről kiindulva írjuk le egy adat elérési helyét. (C:/első szint/második szint/adat)
  • Tipikus kérdés a fa bejárása, vagyis az adatok kiiratása valamilyen sorrendben
• Hálós adatbázis-modell. Ilyet használunk például térképek tárolásakor, ábrázolásakor.
  • Matematikailag gráfokkal szokás leírni a hálós adatbázisokat.
  • Az adatok a háló csomópontjaiban helyezkednek el.
  • Az adatok közötti kapcsolat hossza is jellemezheti a kapcsolat minőségét. Az adatok közötti kapcsolatot a háló éleinek hívják.
  • Az adatok között lehet irányított vagy irányítatlan kapcsolat
  • Tipikus kérdések lehetnek
    • a háló bejárása, azaz minden adat elérése legalább egyszer,
    • a legrövidebb út megtalálása két adat között.