Zenetanulás - gitártanulás 2.

Az előző részben eljutottunk a hangközöktől az akkordon át a dallamig. Hogyan tovább? Ma elmélet lesz töményen:
A zenét le lehet és kell is leírni. erre a célra több módszer létezik

  • Az öt vonalas kotta. (G-kulccsal). Alulról a másodig hangnál kezdődik a kulcs és az a G hang.
  • Az öt vonalas kotta. (F-kulccsal) - basszus hangszerek részére. Felülről a másodig hangnál kezdődik a kulcs és az az F hang.
  • Tabulátor - Gitárosok részére - 6 vagy négy húrt szimbolizáló vonalak.
  • Csak az akkordmenet leírása, szöveggel.

Amikor a kottát nézzük és ott van a sok # és b jel könnyen belezavarodhatunk a megfelelő hangok eltalálásába. ezen segít a kwintkör: Korábban azt tanultuk, hogy a dallam és a dallam akkordjai illenek egymáshoz.

  • Hangnem. Amikor elkezdünk énekelni vagy gitározni az utolsó hanggal lezárjuk a dallamot, az a hallgatónak egy nyugvópontot jelent. Ez a hang a skála alaphangja. Persze vannak olyan dallamok is, amelyek nem az alaphangon végződnek, de ilyenkor a hallgatónak hiányérzete támad és gondolatban odaképzel még egy hangot. A korábban felsorolt bármelyik hang lehet a skála alapja. Ha például a C hanggal zárjuk le a dallamot, akkor azt mondjuk, hogy ez egy C alapú hangskála, azaz a hangneme C.
  • Hangskálák. Minden nép zenéje - hagyományoktól függően - az oktáv 12 félhangja közül csak néhányat használ. Ezek a hangok hangskálákat alkotnak. A továbbiakban a skálákat leírjuk:
    • Amikor öt hangot használunk a egy oktávban, akkor azt mondjuk, hogy a skála pentaton. A magyar népzene, a kínai és a japán zene is pentaton skálákon alapul.
      • Lá pentaton: Ha az alaphanghoz képest az alábbi hangok szólalnak meg: alaphang - kisterc - szeund - szekund - kis terc - oktáv, vagy másképpen a hangközök félhangonként: alaphang - 3 - 2 -2 -3  - 2 = oktáv
      • Dó pentaton: Alapang - 2 - 2 - 3 - 2 - 3 = oktáv
    • Az indiai zene negyed hangokat is ismer, tehát az oktávot 24 hangközre osztja fel.
    • A görög-római és az abból kialakuló európai zene általában az oktáv tizenkét hangjából hetet használ.

A továbbiakban megismerkedünk az európai hangskálákkal:

  • Dúr hangsor alaphang - 2 - 2 - 1 - 2 - 2 - 2 - 1 :(dó, re, mi , fá szó, lá , ti, dó'). Ha dúr hangnemben szól a zene, akkor határozottságot, erőt érzünk a dallamban. pl. a C-dúr hangnemben az alábbi hangok vannak: C, D, E, F, G, A, H, C
  • Moll hangnem: alaphang - 2 -1 - 2 - 2 - 1 - 2 - 2. A moll hangnembeli dalok kicsit melankólikusak, romantikusak, érzelmesek. az A moll hangnemben az alábbi hangok vannak: A, H, C, D, E, F, G, A.
    • Látszik, hogy a C dúrban ugyanazok a hangok vannak, mint az A mollban. Minden dúr hangnemnek van moll párja, mégpedig az, amelyik egy kisterccel lejjebb kezdődik, mint a dúr alapja. C-dúr - A moll, G dúr - E moll, D dúr- H moll, A dúr - Fisz moll, stb

        Milyen akkordok illenek az ebben a hangnemben hallható dallamokra? C, Dm, Em, F, G, Am, H0, C

       A fenti két fontos skálán kívül még a dúr hangsor további hangjaira is lehet építeni skálát, de ezeknek a pop zenében kisebb a jelentőségük.

  • Dór: A második hangra épülő skála:
  • Fríg: A harmadik hangra épülő skála
  • Líd: a negyedik hangra épülő skála
  • Mixolíd: az ötödik hangra épülő skála
  • Moll: Ez már volt, a hatodik hangra épül
  • Lokriszi: A hetedik hangra épül a skála.

A moll hangskálákon kívül vannak még speciális esetekben használt másik moll hangnemek is. ezeket úgy állítják elő az eredeti mollból, hogy egy hangját eltolják az alaphoz képest.

  • Harmonikus vagy összhangzatos moll. Az utolsó előtti hangot fél hanggal feljebb visszük, így kapjuk meg: A,H,B,D, E, F.G#, A
  • Melodikus moll: A, H, C, D, E, F#, G#

    A fenti két hangskálát a klasszikus zenében és a jazzben szokás használni.

A következő a pop zenében szinte soha nem használják, ezért a kezdők nyugodtan ki is hagyhatják őket

  • Japánban és a távol-keleten használják a Pentaton skálának egy "In-Sen" nevű speciális változatát: E, F, A, H, D, E
  • Alterált skála, elsősorban a modern jazzben használják: C C#, D#,E, F#, G#, B
  • Szimetrikus skálák: Jazzben és egyes avantgard rock zenében használt skálák.
    • Egészhangos skála: Az alaphoz képest csak egész hangokból álló hangközöket ismer. pl: C, D, E, F#, G#,B, C
    • Szűkített skála: Ebben az esetben az egész hang félhang közök felváltva alkotják a skálát. pl: C, D, D#, F, F#, G#, A, H, C
    • A dúr Bebop skála: A bebop jazzben használták: C, D, E, F, G, G#, A, H, C
    • Domináns bebop skála: C, D, E, F, G, A, B, H, C.
    • Moll bebop skála: C, D, Eb, E, F, G, A, B, C


Utoljára hagytuk a blues skálát. Ezt ne hagyd ki. A rockzene és a blues zene legalapvetőbb skálája. Ha egy rockgitáros megtanul ilyen módon jól játszani... ajaj. A blues skála valahonnan Afrikából származik és a feketék zeneiségét, lelkületét fejezi ki. Hasonlít a lá pentaton skálához, csak egy hanggal több van benne.  pl : C, Eb, F, F#,G, B, C
Gitárosok gyakran az A blues skálát (A, C,D,D#,E, G,A) vagy az E blues skálát használják (E, G, A, B, H, D, E)

A fenti sok skálából egy átlagos gitáros általában a dúr, moll és a blues skálát használja. azokat tudni kell játszani minden fekvésben a gitáron. Jó tanulást!

  Link firefox.hu

Design: © 2007-2013 Fábián Zoltán