Adat

A valóságos világ minden objektumához, jelenségéhez tartozhat egy sor olyan "jellemző", paraméter, "adat" ami számokkal, betűkombinációkkal, tehát szöveggel vagy akármilyen jellel, jelsorozattal,  jelenséggel, mozgással, stb. kifejezve megadható. A wikipédia adatfogalma.

Információ

Több definíció létezik. A felhasználható, vagy hasznos adatot nevezzük információnak. Mások azt mondják  az információ olyan adat, ami döntés megtételére alkalmas. Az információ tehát több mint adat, és az információt adatok, jelek hordozzák. A Wikipédia információfogalma.

Az információt jelek hordozzák. Az információ tartalmát általában nem vizsgáljuk, amikor az információ mennyiségét, kezelését vizsgáljuk. Általában elegendő az információt hordozó adatok és az tulajdonságait vizsgálni.

Az információ mennyisége

Ha egy jel vagy jelsorozat előfordulási valószínűsége kicsi, akkor az általa hordozott információ mértéke nagyobb, a nagyobb valószínűséggel előforduló jelsorozat információértéke kisebb.

Az információ mértékének alapegysége a bit. A bit kétállapotú jel, amit általában 0-val és 1-essel szokás jelölni. Egy bit valamelyik állapotának előfordulási valószínűsége általában 50%. Minél hosszabb egy bitsorozat (=jelsorozat) az előfordulás valószínűsége annál kisebb, tehát több információt hordoz.

Az információ mennyisége egy hoszabb jelsorozat esetén összeadódik

Miért foglalkozom ezzel az elméleti megközelítéssel?

Az adatbáziskezelő rendszerekben fontos az, hogy az információt a lehető legkisebb méretben és egyszerűen kezelhető módon tároljuk. Az adatbázis-kezelő rendszerek általában nem foglalkoznak az adatok tartalmával, hanem csak a formájával, tulajdonságaival.

Az adatok tulajdonságai

Az adatok tulajdonságai közül fontos az

• adat mérete - mennyi helyet foglal el egy háttértárolón, vagy a számítógép memóriájában
• az értéktartománya - mettől meddig terjedhetnek az adat által tárolható értékek (jelek listája, legkisebb, legnagyobb jel, stb...)

Az adatok felépítésük szerint lehetnek egyszerű és összetett adatok. Összetett adatokról beszélünk akkor, ha az adat felbontható összetevőkre, amelyek maguk is egyszerű vagy összetett adatok.

Az egyszerű adatokat háromféleképpen szokás összetenni:

• Sorozatot alkotunk. Ennek a programozási megfelelője a tömb, adatbáziskezelés esetén pedig táblának mondjuk. Alapvető jellemzője, hogy azonos típusú adatokból épül fel. A sorozatban az egyes összetevők általában azonos méretűek. A sorozatban mérete megegyezik az összetevők méreteinek összességével. Speciális esetben, ha egy egyszerű adat mérete x bit, akkor n elemű sorozat mérete n * x bit lesz.
• Rekordot hozunk létre. Ekkor az összetevők különböző típusúak. Az egyes összetevők méreteinek összege adja a rekord méretét.
• Objektumot hozunk létre. Ekkor nemcsak az adatokat tároljuk le, hanem az adatokat kezelő szoftvereket is az adatszerkezet részévé tesszük. ezzel egyelőre nem foglalkozunk

Az adatokat funkcióik szerint három részre osztjuk

• Információhordozó adat. A ténylegesen tárolt adatok, amiket az adatbázisban tárolnunk kell.
• Szerkezethordozó adatok. Az információ tárolásához szükséges elengedhetetlen adatokat tekintjük. (mutatók, indexek, egyéb jelölő és vezérlő adatok)
• Metaadatok. Az adatokról tárolt adatok.

Az adatok között kapcsolatok

Az adatok között kapcsolatokat lehetnek. Az adatbázis az adat és az adatok közötti kapcsolatok együttese (halmaza)

Az adazbázisokban a jól megtervezett kapcsolatoknak köszönhetően az adatokat lehetőleg egyszer tároljuk le. Ezzel megelőzhető a felesleges adattárolás, ami a rendszer lassulásához vezethet, továbbá megelőzhető az is, hogy nem legyenek ellentmondások az adatbázisban tárolt adatok között.

Kapcsolat lehet a kapcsolódásban résztvevő elemek száma szerint

• egy-egy adat között, akkor azt mondjuk, hogy a kapcsolat egy az egyhez kapcsolat,
• egy adathoz több adat tartozik, akkor azt mondjuk, hogy egy a többhöz kapcsolat,
• több adathoz több adat tartozik, akkor azt mondjuk, hogy több a többhöz kapcsolat.

A kapcsolat lehet függő, ami azt jelenti, hogy egyik adat valamiféleképpen hat egy másik adat tartalmára, jelentésére. Ekkor irányított kapcsolatról, vagy hierarchiáról beszélünk.

Az adatok közötti kapcsolatok lehetnek közvetlenek, és közvetettek.

Bizonyos esetekben van értelme megfogalmazni az elérési út fogalmát. Erről akkor beszélünk, ha két egymással közvetett kapcsolatban lévő adat közötti közvetlen kapcsolatok sorozatát írjuk le.

Az adatok közötti kapcsolatok jól formalizálhatók. A formalizálás elméletébe nem megyünk bele. Az adatokbázisban tárolt adatok közötti kapcsolatok rendszerét az adatbázis sémájának hívjuk.