01. Tehetséges vagy-e?

Ahhoz, hogy egyáltalán belekezdj a projektbe ki kell derülnie annak, hogy vajon eléggé tehetséges vagy-e.

Tipikus példa erre az, amikor az iskolában alakult zenekar fellép egy iskolai vagy helyi rendezvényen, ahol a családtagok, barátok, iskolatársak a nézők és a produkció szerint óriási sikert arat, a koncert után többen odajönnek gratulálni és azt mondogatják, hogy fantasztikus voltál, mikor lesz a következő fellépés, stb.

A gratulációk nem feltétlenül a produkciónak szólnak, hanem annak, hogy addig el sem tudták képzelni, hogy épkézláb módon el tudjátok játszani az ismert számokat. Akkor is gratuláltak volna, ha minden második számba belesültök, talán nem olyan hevesen, nem annyi átéléssel, hanem inkább csak udvariasságból.

Akkor már lehet tehetségről beszélni, ha olyan helyen léptek fel, ahol a közönség ismeretlenekből áll és a koncert alatt vagy utána az ismeretlenekből álló közönség zajosan ünnepel. Ekkor talán rendelkezik a csapat megfelelő munícióval ahhoz, hogy valamilyen szinten sikeres legyen. Ha ez a siker több alkalommal megismétlődik különböző helyzetekben, akkor már lehet azt tudni, hogy a produkció megfelelő szinten van ahhoz, hogy valami legyen belőle.

A kezdő zenekarok gyakran beleesnek abba a hibába, hogy az összeállt barátok által megalakított zenekar nem egyforma képességű zenészekből áll, és a gyengébb zenészek visszahúzzák a többi sikerét. Ahhoz, hogy a zenekar sikeres legyen minden zenésznek meg kell ütnie bizonyos szintet, mert a gyengébbek előbb-utóbb  visszahúzzák a többit. A gyengébbek vagy kiszállnak a zenekarból, vagy a többiek kirúgják őt a zenekarból, vagy találnak maguknak a zenekar körül olyan tevékenységet, amely a hiúságukat kielégíti, de a zenekarnak hasznos. Ilyen személyek voltak a legendás P. Mobil zenekarban, vagy a Griffben, hogy magyar példákat hozzak fel. Az előbb említett két esetben a gyengébb hangszeres egyfajta showman-ként volt a színpadon és mindegy, hogy volt-e nála hangszer vagy nem, az ő szerepe a produkció szintjének emelése volt.

Összegezve tehát a sikeres zenekarban körülbelül egyformán tehetséges tagok játszanak.