Zenetanulás - gitártanulás 1.

Érezted már, hogy a koncerten a gitáros az isten? Éreztél bizsergést zenehallgatás közben, és szeretted volna lejátszani? Hallgattál más zenét tábortűz mellet, amikor egy srác egy szál gitárral az egész estét végig szórakoztatta? Láttál már sztárt kiszállni limuzinból és olyan akartál lenni, mint ő? Akkor lehet, hogy meg akarsz tanulni zenélni.

DE!!!!

Gitáron rosszul megtanulni elég egyszerű, de az sem két nap. Jól megtanulni egy élet is kevés. Na mit kellene megtanulni?

  • Zeneelmélet. Rosszul hangzik, nem? Az a sok fekete pötty a vonalak között. Persze nem ez a lényeg. Lényeg
    • A hangok fizikája - Hz-ek, felharmonikusok, oktáv miegymás. A normál A hang 440 Hz-en szól. Egy oktávval feljebb 880Hz, egy oktávval lejjebb 220Hz. Ha megszólal egy hang, akkor gyengébben általában megszólalnak a felharmonikusok is, azaz olyan hangok, amelyeknek a frekvenciája az alaphang frekvenciájának 2x, 3x, 4x, 5x, 6x, stb... A felharmonikusok aránya egymáshoz való hangosságának aránya adja meg a hangszínt.
    • Hangszín. A fuvola hangja kevés felhangot tartalmaz, ezért érezzük lágynak és behízelgőnek. A trombita, vagy a rézfúvós hangszerek általában sokféle felhangot szólaltatnak meg, ezért érezzük kicsit karcosnak, ércesnek a hangjukat. Az akusztikus, nylon húros gitár hangja szintén kevés felhangot tartalmaz, mert a húr, a pengetés módja és a gitár teste a felhangokat letompítja. Ha fémhúrt teszünk a gitárra, az már gazdagabb felharmonikusokat szólaltat meg. Ha torzítót teszünk az elektromos gitárra, az hasonlóan a rézfúvósokhoz gazdag felharmonikusokkal teli hangot hoz létre az erősítőn keresztül, néha talán túlságosan is. Azonban míg a rézfúvosoknál minden  felharmonikus megszólal, a torzított gitárnál csak a páratlan számú felharmonikusok. Ezért más a hangszíne a két hangszernek. Az elektronikus hangszerek, szintetizátorok mesterséges úton állítják elő a hangokat, ezért olyan "tiszták" és általában nem hallatszanak természetesnek.
    • Abszolút hangmagasság. Egy oktávot 12 félhangra osztja fel az európai zene. A hangoknak van abszolút nevük. Ugyanaz a hang egy oktávval odébb ugyanazt a nevet viseli. Az alaphangokat vastagon a félhangokat simán írom. Ha az alaphangot felemeljük félhanggal, akkor a C-ből Cisz lesz és így tovább (C, Cisz, D, Disz, E, F, Fisz, G, Gisz, A, B, H, C). Ha félhanggal leszállítjuk, akkor a D-dől Desz lesz stb...
      ( C, Desz, D, Esz, E, F, Gesz, G, Aisz, A, B, H, C). Így is szokták jelölni: Cisz = C#, Desz=Db, stb... Fontos még, hogy angolszász országokban a H hang nem létezik, helyette B az elnevezése.
    • A hangok viszonya. A hangok abszolút értéke nem abszolút fontos. A zenében a hangok viszonya a fontos. A hangközök, és a hangok egymáshoz viszonyított hossza. (Ez a Kodály módszer Dó, Re, Mi , Fá, Szó, Lá , Ti, Dó)
    • Hangközök:
      • két hang között félhangot kisszekund hívják (pl. C-C#).
      • ha két hang között egész hangot nagyszekund (pl. C-D)
      • két hang között három félhang neve kisterc (D-F), azaz egy egész hang és egy félhang.
      • két egész hang távolsága a nagyterc (pl. C-E)
      • 5 félhang, azaz két egész és egy fél hang lesz a kvart (C-F)
      • három egész hang a bővített kvart (C-F#), vagy szükített kvint (C-Gb) is, amiből az következik, hogy
      • három egész hang plusz egy fél hang bizony a kvint (C-G).
      • A következő a bővített kvint,(C-G#) vagy szűkített szext (C-Ab),
      • utána jön a szext (C-A'),
      • majd a szeptim (C-B'),
      • végül a bővített szeptim vagy major szeptim (C-H').

        Zavaros, hogy egyes hangközöknek két neve is van, de hát ez van.

    • A hangok hangsorokat alkothatnak. A hangsor alaphangja az első fok. A szekund=második fok, a terc=harmadik fok, a negyedik fok=kvart, az ötödik fok=kvint, a hatodik fok = szext, a hetedik fok=szeptim.
    • Hangok disszonanciája, konszonanciája. Ha két hangot egyszerre megszólaltatunk egyes hangpárok kellemes érzéseket okoznak a hallgatónak. Ekkor azt mondjuk, hogy a hangok között konszonancia van, míg más hangpárok feszültséget, viszolygást, ellenérzést, zavart érzést okoznak a hallgatóban. Ekkor azt mondjuk, hogy disszonancia van. A zenében a konszonancia önmagában unalmas, a disszonancia és a konszonancia megfelelő aránya és használata okozza azt az élvezetet, amit a zene hallgatásakor érzünk.

      Általában azt mondhatjuk, hogy az egymáshoz közeli hangok együttes megszólalása disszonanciát okoz. (Pl. kisszekund, szekund hangköz esetén. C-C# vagy C-D egyszerre)

      Ha a két hang távol van egymástól, az érzés egyre inkább a megnyugvás felé hajlik. (pl. kisterc, nagyterc, kvart, kvint - E-G, C-E, C-A)
      A fentiek fizikai magyarázata az, hogy amikor megszólal két hang, akkor az alaphangokon kívül megszólalnak a felharmonikusok is. Ha a felharmonikusok nagy része összecseng egymással, akkor érezzük a hangpárt konszonánsnak.

    • Akkordok. Ha egynél több hang szólal  meg egyszerre, akkor azt akkordnak hívjuk. Valójában három hang kell az akkordhoz. Ha három hang van csak, akkor az Dúr, Moll, Szűkített, Bővített akkord lehet. Ha négy hang  van az akkordban, akkor Dúr-Szeptim, Moll-szeptim, stb... Az elnevezés attól függ, hogy a hangok egymáshoz képesti viszonya milyen. Mondjuk legyen egy akkord alaphangja, az E. Ha arra kistercet, majd egy nagytercet teszünk, akkor moll akkordot kapunk (pl. E-G-H = Emoll). Ha az alaphangra nagytercet teszünk, majd egy kistercet, akkor dúr akkordot kapunk (pl. C-E-G = Gdúr). Ha az akkord tetejére teszünk még egy kistercet, akkor szeptim (C-E-G-B) akkordot kapunk.
      Ha az alaphangra egy kistercet teszünk, majd még egy kistercet, akkor kapjuk meg a szűkített (H-D-F) akkordot. Ha az alaphangra nagytercet teszünk, majd arra még egy nagytercet, akkor a bővített (C-E-G#) akkordot kapjuk. Az akkordok jelölése:

      A dúr akkordot az alaphangjával jelöljük: C
      A moll akkordot az alaphang utáni kis "m" betűvel jelöljük: pl Cm
      A szűkített akkordot egy kis karikával jelöljük: C0
      A bővített akkordot egy + jel jelöl: C+
      A szexszt akkordot a név utáni 6 jelöli: C6 vagy Cm6
      A szeptim akkordot a név utáni 7 jelöli: C7, vagy Cm7
      A major szeptim akkor jele: Cmaj7
      Speciális akkord amikor egy kvarttal bővítjük az akkordot. A jele: Csus4
      Ha az alaphanghoz képest egy oktávval feljebb lévő kilencedik vagy második hangot fogjuk be, akkor a jele: C9 vagy Csus2

      Az alábbi weboldal az összes gitárakkord lefogását megmutatja.

    • Dallam. Különböző hangmagasságú hangok egymás utánja. Lehet ritmusos, ritmustalan. Ha a hangok véletlenszerűen következnek egymás után - amit egy számítógép is meg tud valósítani - akkor az nem dallam, hanem szörnyűség. Az emberi fül el tudja dönteni, hogy mit tekint dallamnak és mit zajnak, zörejnek. A döntés több mindentől függ, van benne pszichológia, fizika, pszichofiziológia, esztétika és még jó néhány tudomány, és van ízlés és megszokás is. Amit tegnap szép dallamnak tekintettek ma, lehet hogy holnap már nem tekintik annak.
    • Dallam és akkord. A szépnek ítélt dallamok általában valamilyen hangsor hangjaiból tevődnek össze. Egy hangsor hangjait megvizsgálva kiderül, hogy bizonyos akkordok hangjai egyeznek a hangsor egyes hangjaival. Ebből az következik, hogy minden dallamhoz illenek akkordok, és minden akkordhoz illik sokféle dallam. Ez adja meg a zene változatosságát. A kísérőzenészek a szólistákat úgy kísérik, hogy a dallamhoz illő akkordmenetet játsszák a megfelelő tempóban és ritmusban.
    • Zenei skálák. A fentiek alapján a zenészek általában egy skálában, vagy más néven egy hangnemben szoktak dallamot játszani. A hagyományos zenében a zenész nem lép ki a gitartab.hu/választott hangnemből, de a XVIII századtól már a komolyzene is el-el tért a hangnemtől, a XX. században pedig a komolyzene, a jazz és később a rockzenészek is váltogatják menet közben a skálákat.


      Skálák

      Akkord Skála név Lépésközök Skála C-ben Alap akkord C-ben
      C Major / Dúr 2,2,1,2,2,2,1 C,D,E,F,G,A,H C E G
      C- Dór 2,1,2,2,2,1,2 C,D,Eb,F,G,A,B  
      Cm7 Fríg 1,2,2,2,1,2,2 C,Db,Eb,F,G,Ab,B C Eb G B
      Cmaj7 Líd 2,2,2,1,2,2,1 C,D,E,Gb,G,A,H C E G H
      C7 Dominant 7th, Mixolíd 2,2,1,2,2,1,2 C,D,E,F,G,A,B C E G B
      C- Minor, Dorian / Mol 2,1,2,2,1,2,2 C,D,Eb,F,G,Ab,B C Eb G B D
      C0  Lokriszi, Half Diminished,/ Félszűkített 1,2,2,1,2,2,2 C,Db,Eb,F,Gb,Ab,B C Eb Gb B
      Diminished / Szűkített 1,2,2,1,2,2,2 C,D,Eb,F,Gb,Ab,A,B,C C Eb Gb A(Bbb=A=Beszesz)

      Természetesn más alaphangot választva az abszolút hangok megváltoznak, de az alaphanghoz képesti hangviszonyok nem. Ha a C dúr skála hangjaiból előállítható egyéb skálákra vagyunk kiváncsiak, akkor az alábbi táblázatot nézzük át:

      Akkord Skála név Skála C-ben Alap akkord C-ben
      C C Dúr C,D,E,F,G,A,H C E G HD
      Dm D dór D,E,F,G,A,H,C  
      Em7 E fríg E,F,G,A,H,C,D C Eb G B
      F F líd F,G,A,H,C,D,E C E G H
      G G mixolíd G,A,H,C,D,E,F C E G B
      Am A moll A,H,C,D,E,F,G C Eb G B D
      H0 H lokriszi H,C,D,E,F,G,A C Eb Gb B

      ,

    •  

Az eddigiekről a olvashatsz bővebben itt a letöltési oldalon.

Az akkordok és skálák kapcsolatáról itt olvashatsz.

Itt konkrét példákat is olvashatsz az akkordok és a skálák kapcsolatáról, illetve gyakorlási ötletekkel szolgálhatook: Gitártanulás 2

További linkek:

Gitárakkordok és skálák

Gitártanfolyam

Jazz improvizációs olvasókönyv

Basszusgitáros zenei átiratok gyűjteménye

Gitár TAB-ok, kották

Lefordított, énekelhető nóták a honlapomon:

[adsense:468x60:0123456789]

  Link firefox.hu

Design: © 2007-2013 Fábián Zoltán