Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene

A klasszikus és a könnyű zenében is kétféle dallam irányzat figyelhető meg.

A viszonylag statikus énekdallam egymás utáni hangjai nem nagyon távolodnak el egymástól, vagyis az énekdallam viszonylag nyugodtan mozog hangról, hangra. Az ilyen énekdallam, főleg ha a ritmikája is egyenletes, statikus érzést sugall. Ilyenkor a ritmika lehet idegesebb, izgatóbb.

Az alábbiakban az akkordok funkcióira és az akkordok szerepére fogunk egy kicsit kitérni.

A példák a C dúr és/vagy az A moll hangnemben lesznek, mert ezekben a hangnemekben nincsen előjegyzés. 

Egy akkord funkciói lehetnek

(T)onika - a megnyugvás, nyugvópont, a feloldozás érzetét kelti. Erre a funkcióra oldjuk a feszültséget. A hangnem I. foka

(S)zubdomináns - A hangnem IV. foka

(D)domináns - Uralkodó jellegű hangzat és a befejezetlenség érzetét kelti. A hangnem V. foka.

Akkordok fordításai

Amikor egy akkordot leírunk, akkor elmondjuk a hangokat. Például a C dúr hármashangzat: C, E, G. Ez az alap, ugyanakkor ez is C dúr akkordot jelent: E, G, C' és ez is: G, C, E.

Ugyanazok a hangok, ugyanaz az akkord, de mégsem szólnak ugyanúgy. Ezek az akkordok fordításai.

Mivel 2020. februárjában bezárt a világ a COVID miatt, ezért a 2020-as szezonból a két napos Donovaly volt csak meg, az igazi egy hetes túrát sajnos kihagytuk. 2021 decemberében - majdnem két év után eljutottam Eplénybe. Aki ismeri, az tudja, hogy Eplény olyan, mint a magyar narancs, hasonlóan néz ki, de nem az igazi. Egy pálya volt nyitva, ott volt hóágyúzott hó, mindenhol máshol barna táj. A pálya kb. 1,5 km hosszú és kék nehézségű. Nem túl széles, de nem is túl keskeny. Tanulni ideális.

2020-ban új időszámítás kezdődött. A világ megváltozott. COVID, bezárkózás. Majd 2021 elején új élet jött a világra. Ez egy új kor... Igaz történetek (vagy valami hasonló...)

A világegyetem története látható az alábbi ábrán.

Az ősrobbanás utáni milliomodik másodpercre visszatekintve nem voltak atomok, sőt atommagok sőt neutronok és protonok sem. Az anyag kvark-gluon plazmaként töltötte ki a világegyetemet.

A protonoknak és a neutronoknak is van belső szerkezete. Ütközési kísérletek során kiderült, hogy nagy energiájú ütközések esetén a protonban 3 szórócentrum is található. A szórási kísérletekben rengetek különféle tulajdonságú részecskék jelentek meg. A ritka részecskéket mezonokonak hívták, a többieket barionoknak.

A magerők közvetítéséhez - csakúgy, mint az elektromágneses kölcsönhatásnál - szükséges egy részecske. Ez a Pi-mezon (Pion)

P-mezon (töltött):

• m_pion = 139,57 MeV/c²
• Elektromos töltése: ±
• spinje: 0

P-mezon (semleges)

• m_pion = 135 MeV/c²
• Elektromos töltése: 0
• spinje: 0

További nehéz részecskéket találtak kozmikus sugárzásban. Ködkamrákban észlelték őket, különböző reakciókban vettek részt.

A XX. század első felében több elméleti fizikus "játszadozott" a fizikai tényeket leíró egyenletekkel és ennek eredményeként megjósolták, hogy létezhetnek olyan elektronok, amelyeknek pozitív a töltése. ezeket pozitronoknak nevezték el, amelyet a kísérleti fizikusok 1932-ben detektáltak is.

Miután kiderült,m hogy a fotonok (fény) kettős természetű, azaz részecskeként és hullámként is viselkedhet felvetődött az a kérdés, hogy más anyagok is viselkedhetnek-e időnként hullámként.