Az ír - Irishman - filmkritika

Az ír

Nagy tisztelője vagyok Martin Scorsese rendezőnek, Robert de Nironak, Al Pacinónak, Joe Pescinek és a többi olasz származású színésznek. Tényleg imádom őket. A Volt egyszer egy Amerika és a három Keresztapa filmet többször is megnéztem és órákon át bámultam ugyanúgy mint ezt is. Valószínűleg most utoljára és többet nem. A hőseink megöregedtek. Sajnos. Ennek a generációnak ez a hattyúdala.

A film tényleg az, ami a tartalma. Egy öregedő (megöregedett) maffiózó meséje az 50'-es 60'-as 70'-es évekről. A történet hiteles, olyan, amilyennek egy kivénhedt, túlélő maffiózó mesélné a valóságban. Sajnos az alap probléma az, hogy a kivénhedt maffiózók 40-50 évvel korábbi változatát a kivénhedt színészekkel játszatta el a rendező. Az ok a jutalomjáték és a kasszasiker. Sajnos ettől a film egy része hiteltelen lett. A digitálisan visszafiatalított maffiózók inkább tűnnek kivasalt képű öreguraknak, mint 40-es éveikben lévő maffiózóknak. A sok premier plán sem segített a hitelességen. A ráncokat nem lehet a kamera elől teljesen elrejteni.

Ugyanakkor a premier plán segített abban, hogy az elhallgatott mondatok, a jelzésszerű intések és pillantások üljenek és a néző megértse, hogy mi történik - mert a színészek zseniálisak. Ha a színészeket szeretjük, akkor egy idő múlva elnézzük, hogy nem 30 és 40 évesek, mivel a történetek azért időtlenek. A jelenségek időtlenek. Megjegyzem lehet, hogy talált volna a rendező olyan színészeket, aki el tudták volna hitelesen játszani a fiatalabb maffiózókat, de hát ez már így alakult.

A korrajz, a ruhák, az autók, a milliő a kor hangulatát hozzák. A zene is. A történések időpontját az amerikai elnökökkel tudjuk pontosítani.

Hoffa figuráját (Al Pacino) egy kicsit mesterkéltnek tartottam. Mivel nem ismerem az eredetit, ezért persze nem tudhatom, hogy milyen volt. Frank 'The Irishman' Sheeran ( Robert de Niro) a legjobb a filmben. Ő a mesélő, az Ír. Russell Bufalino (Joe Pesci) a nagy hatalmú gengszter, aki korai éveiben felkarolja Sheeran-t és az Ő bérgyilkosa lesz.

A film egy mese lassú folyásával zajlik. A régről ismert mwnwtbwn. Mese, felvezetés, egy kis narráció, egy gyilkosság a megfelelő kegyetlenséggel, már-már üzletszerűen. Ez megy végig, a végkifejletig. Persze mindenki megvénül és mindenki meghal előbb-utóbb. A film is így ér véget. mindenki megvénült.

Összességében jól szórakoztam a filmen, főleg a színészek játéka miatt és az ismerős hangulat miatt. Szerintem nem ért Oscar díjat a film, talán a rendezés lehetett volna. Ezzel a filmmel pedig elbúcsúzom ettől a generációtól és remélem, hogy ezt jutalomjátékként élték meg.