Az iskola és a napi politika összeférhetetlen - nekem is ez a véleményem.
Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a tanárok, a diákok a tanórákon összetett interakcióban vannak egymással, ezért a tanárok és a diákok nem feltétlenül csak az éppen aktuális tananyaggal foglalkoznak, hanem a fontosabb napi események is előkerülnek. Ilyenkor megtörténik, hogy valamelyik fél véleményt nyilvánít az eseményekről és ennek bizony lehet politikai színezete is.
Álláspontom szerint a diákok sokoldalú nevelése szempontjából az a helyes, ha a tanár igyekszik politikailag semlegesen, és a lehetőségekhez mérten a lehető legtárgyilagosabban nyilatkozni a felmerülő kérdésekben. Semmiképpen ne vonjon le megfellebbezhetetlen konzekvenciákat, ne adjon a diákok szájába előre gyártott kliséket, magyarázatokat, hanem igyekezzen a tényszerű információk alapján a diákokat eljuttatni a saját véleményük kialakításáig.
A politikai vezetésnek mindig vannak politikai céljai az oktatás területén. Ha az oktatási kormányzat szorosan előírja a tananyagot, nem hagy eltérést a központilag kidolgozott tananyagoktól, ha a tananyagot úgy változtatja meg, például a történelem, a magyar nyelv, a földrajz és más humán tárgyak esetén, hogy abban a valósághoz képest ferdítések, eltérések, téveszmék, vagy elhallgatások szerepelnek, akkor a tanított generáció véleményét az így kialakított tananyag célzottan befolyásolja és a felnövő generáció a világot másképpen látja.
Ilyen torzításra sokszor van példa Magyarországon és külföldön is. Ily módon lehet a Tanácsköztársaság pozitív csengésű vagy elítélendő lázadás, vagy a Horthy időszak fasiszta vagy követendő példa a dákok gondolataiban.
Itt is belép azonban a társadalom és a tanári kar, hiszen, amikor a tanár magára zárja az osztály ajtaját, akkor sok olyan dolog elhangozhat, ami nem tartozik a hivatalos állásponthoz és azt is tapasztaljuk, hogy az internet világa gyakran jobban befolyásolja a diákok véleményét, mint a hivatalos, vagy a tanult információ.