Vallás, isten, egyház

Ez a blogposzt egy elmélkedés arról, hogyan vélekedem a vallásról és a hitbeli kérdésekről. Amúgy ateistának gondolom magam, de nem biztos!

Mindenkinek a magánügye, hogy hisz-e istenben, melyikben, melyik valláshoz tartozik és hogyan intézi az ő istenével kapcsolatos párbeszédeket.

Az embernek szüksége van egy nálánál magasabb szinten lévő segítőre, tanácsadóra, iránymutatóra, aki néha az élet dolgaiban eligazítja. Ez több tízezer évvel ezelőtt is így volt és manapság is így van. A világ gyakran túl bonyolult, hogy megértsük, átlássuk és megfelelően cselekedjünk. Nevezzük ezt a személyt Istennek, Jézus Krisztusnak, Allahnak, Buddhának, Jehovának, Sivának vagy bármi másnak. A hit a feljebbvaló létezésében és az ő végtelen bölcsességében sokszor segít az embernek a szükséges döntések meghozatalában, mert gyakran nem tudunk racionálisan dönteni. Egy felsőbb hatalom akkor is jól jön, ha van információnk, de bizonytalanok vagyunk saját magunkban és az egyébként logikus, racionális döntést nem merjük meghozni. Isten léte alkalmas arra, hogy a megmagyarázhatatlant megmagyarázzuk. Isten magyarázattal szolgálhat az intuíció létezésére is. Az intuíció Isten eszköze.

Ismerek olyan embereket, akik a racionalitáson túlmutató tapasztalatokkal bírnak és ennek kapcsán tényleg hiszik, hogy létezik valamiféle a racionalitáson túlmutató feljebbvaló. Nekem is volt Agykontroll tanfolyamon olyan tapasztalatom, amely nem magyarázható racionális magyarázatokkal. Aki ezen a tanfolyamon végigment - ma már több tízezer ember itthon, de a világon több millió - az mind tapasztalta.

Az agykontroll tanfolyam utolsó napján szokott lenni egy gyakorlat, amikor véletlenszerűen kiválasztott partnerek összeülnek és hoznak egy "témát", azaz egy beteget, akiket a másik nem ismerhet és némi csekély információt adva róla a másik előtt vizualizálódik az eset alanya. Az általam látott ember egy Dél-Budán élő vékony férfi volt, aki idegesen járkált egy konyhaasztal körül. Az általam látott ember betegsége a májával volt kapcsolatban és erősen köhögött. A gyakorlat végén a partner elmondja, hogy mennyire stimmel a látvány. Kiderült, hogy egy dohányzó alkoholistát láttam. Az általam hozott eset tulajdonságait a partnerem is kitalálta.

Az is tagadhatatlan, hogy vannak csodálatos jelenségek, csodák, amelyek ritkán, előre nem sejthetően megtörténnek. Összességében túl sok olyan jelenség van, amely racionális érvekkel nem megmagyarázható.

Ezek bizonyítják az istenek létét? Nem, de azt mutatják, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket ésszel nem ismerhetünk, nem foghatunk fel, nem magyarázhatunk, de elfogadhatunk és adhatunk neki bármilyen jelentést, isteni beavatkozást, egy feljebbvaló vagy ahogyan néhányan nevezik, a világlélek létét.

Az egyház egy másik dolog. Az egyház még száz évvel ezelőtt is irányította és szervezte a társadalmakat, de inkább hivatali szervezet volt, mint a hit forrása. Inkább gépezet. Az egyházat ezért nem tekintem az igazság letéteményesének. Jelenleg a keresztény vallások egyházai szervezik az emberek hitét.

A muszlim vallás esetén a saria törvényi rendszere a régi társadalom együttélési szabályait adta meg, amely kb. ezer évvel ezelőtt azért volt fontos, hogy az akkori sivatagi népek tudjanak rendezett körülmények között élni. Abban az időben talán szükség is volt a saria kegyetlenségére, mert csak így lehetett szabályozni a vad népek együttélését. Ez ma már túlhaladott, hiszen már nem sivatagi nomádokként élünk, és nem kell a szomszéd törzs embereit legyilkolni, hogy enni tudjunk. A mai kor embere evidenciának tekint bizonyos emberi jogokat, a női és férfi egyenjogúságot, a tekintélytisztelet helyett az értékekben való hitet, és a versenyzést, mint az élet velejáróját.