Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene

Amikor egy lekérdezésben egy másik lekérdezés eredményét szeretnénk felhasználni, jól jön az SQL nyelvek egyik tulajdonsága, a lekérdezések egymásba ágyazásának lehetősége.

Ez bizonyos értelemben hasonló ahhoz, mint programozáskor egymásba ágyazott ciklusokat használunk, de mint minden hasonlat ez is sántít. A lényeg az, hogy az al-lekérdezést mindig előbb hajtja végre a szerver, mint a fő lekérdezést!

A lekérdezés eredményét csoportosíthatjuk és a csoportok között is tovább is válogathatunk a GROUP BY és HAVING alparancsokkal.

SELECT mezők FROM tábla
[WHERE feltétel] 
GROUP BY mező   
[HAVING csoport_feltétel];

A GROUP BY alparancs után megadott oszlop értékei alapján az addig megtalált sorokat csoportosítja az adatbázis-kezelő, és a megfelelő csoportokból egy kerül az eredménybe.

A csoportokra vonatkozólag használhatunk függvényeket, amelyek a csoportokra vonakozó értékeket számolhatnak ki.

Az eddigi lekérdezések eredményei a sorok fizikai sorrendjében kerültek kiírásra. Az SQL lehetőséget biztosít a lekérdezés eredménysorainak rendezésére az ORDER BY alparancs segítségével.

​Nézzünk néhány példát a lekérdezésekre. A 12.E osztályba járó diákok adatai:  

SELECT * FROM Diakok WHERE Osztaly = '12.E';

A matematikát tanító tanárok azonosítói (DISTINCT itt is használható!):

SELECT DISTINCT Tanar_azonosito FROM Orarend
WHERE Tantargy = 'matematika';

A 'C' betűvel kezdődő nevű diákok:            

Adatok értékeinek lekérdezése több táblából

Amikor az adatokat több táblából kell összeszedni, akkor gondolni kell arra az esetre, hogy különböző táblákban lehetnek ugyanolyan nevű mezők, ezért ilyen esetekben az oszlopok megkülönböztetésére használjuk a táblanevet előtagként.

Általában egy lekérdezésben nem minden rekord adataira vagyunk kíváncsiak. Nem is célszerű minden rekord adatát lekérdezni a kliens oldalon, mivel az eredmény rekordszetet átadja a szerver a kliensnek és ez esetenként rengeteg adat utaztatását jelentené, ami leterheli a hálózatot és a szervert. Az eredményhalmaz szűkítéséhez tudjuk használni a WHERE feltételt

WHERE

A szelekció művelet megvalósítása esetén a SELECT utasítást egy feltétellel egészítjük ki:

A lekérdező nyelv egyetlen utasításból áll, mely számos alparancsot tartalmazhat, és a lekérdező utasítások több-szörös mélységben egymásba ágyazhatók. A SELECT utasítás általános alakjának megadása helyett részletesen áttekintjük az egyes tipikus lekérdezési utasításokat, az egyszerűektől a komplikáltakig.  
Először tekintsük át az egy táblára vonatkozó lekérdezéseket. A projekció műveletét a következő utasítással valósíthatjuk meg:​

A nézettáblázat az adatbázisban létező táblán vagy táblákon végrehajtott művelet eredményét tartalmazó olyan új táblázat, amely mögött a valóságban nem áll megfelelő táblázat. Akkor használunk nézettáblákat, hogyha az eredeti tábláknak egy lekérdezésben nem minden mezőjét szeretnénk használni egy összetett lekérdezésben és erre a lekérdezésre gyakran szükségünk van. A nézettáblával nem tudunk új rekordokat felvinni, vagy meglévőket módosítani

VIEW létrehozása

Nézettáblát a;

INSERT - Új sorok beszúrása

Az SQL adatmanipulációs része biztosítja a táblák feltöltését, az mezők módosítását és a sorok törlését. A táblak feltöltésére az INSERT SQL parancs szolgál, melynek általános alakja a következő:

INSERT INTO táblanév [(mezőnév_1, mezőnév_2,  ...)]
VALUES (érték, érték, ...);

Aaz alábbi szabályokra figyelni kell

INDEXEK az adatbázisokban

Már a korábbi programozási tanulmányaitokban is megismerhettétek, hogy a nagy adathalmazokban való keresésnek a hatékonysága a keresési módszerektől függően változik, gyakran egész drasztikusan.

Lineáris keresés - Ha egy rendezetlen tömbben keresünk, akkor egy N elemű tömbben a programoknak átlagosan N / 2 összehasonlítást kell végezni, hogy a keresett értéket megtalálják. 1 millió adat esetén ez 500 000 összehasonlítás.