Home

A fizika négyféle kölcsönhatást ismer. Az elektromágnes kölcsönhatást, az atommagokat összetartó és a protonokat stabillá tevő erős kölcsönhatást, illetve a bomlásért és a neutrínókért felelős gyenge kölcsönhatást. Ezeket a részecskefizika Standard Modellje írja le.

A gravitáció a negyedik kölcsönhatás, de annak a magyarázata semmiféle módon nem illeszthető a másik három kölcsönhatáshoz.

A protonoknak és a neutronoknak is van belső szerkezete. Ütközési kísérletek során kiderült, hogy nagy energiájú ütközések esetén a protonban 3 szórócentrum is található. A szórási kísérletekben rengetek különféle tulajdonságú részecskék jelentek meg. A ritka részecskéket mezonokonak hívták, a többieket barionoknak.

Érdekesség, hogy a rengeteg részecskét egy matematikai modellel értelmezték és a részecskék közötti kölcsönhatásoknak megfeleltettek matematikai műveleteket és kiderült, hogy a matematikai modellbe beleillik minden felfedezett részecske.

A magerők közvetítéséhez - csakúgy, mint az elektromágneses kölcsönhatásnál - szükséges egy részecske. Ez a Pi-mezon (Pion)

P-mezon (töltött):

• m_pion = 139,57 MeV/c²
• Elektromos töltése: ±
• spinje: 0

P-mezon (semleges)

• m_pion = 135 MeV/c²
• Elektromos töltése: 0
• spinje: 0

További nehéz részecskéket találtak kozmikus sugárzásban. Ködkamrákban észlelték őket, különböző reakciókban vettek részt.

A XX. század első felében több elméleti fizikus "játszadozott" a fizikai tényeket leíró egyenletekkel és ennek eredményeként megjósolták, hogy létezhetnek olyan elektronok, amelyeknek pozitív a töltése. ezeket pozitronoknak nevezték el, amelyet a kísérleti fizikusok 1932-ben detektáltak is.

Miután kiderült,m hogy a fotonok (fény) kettős természetű, azaz részecskeként és hullámként is viselkedhet felvetődött az a kérdés, hogy más anyagok is viselkedhetnek-e időnként hullámként.

A XIX. század végén és a XX. század elején több kutató is vizsgálta a sugárzó anyagokat és azt találta, hogy egyes anyagok normál állapotban is különböző sugárzásokat bocsátanak ki. ezt a kutatók alfa, béta és gamma sugárzásnak nevezték el. Az alfa és a béta sugárzás mágneses térben eltérültek, míg a gamma sugárzás nem. Ma már tudjuk, hogy az alfa sugárzást He atommagok alkotják, a béta sugárzást elektronok, a gamma sugárzás pedig nagyon nagy energiájú fotonokból áll. ezek et elnevezték radioaktív sugárzásoknak.

A mindennapi életben az olyan fogalmak, mint hőmérséklet, nyomás stb... a mikrovilágban lévő nagy számú részecske viselkedésének az átlagaként jön létre. Néhány köbcentiméter levegőben több milliárd részecske található. Általában az egyes részecskék állapotát nem tudjuk külön-külön vizsgálni, megfigyelni. Ilyen módon az elemi részecskék sebességét és pozícióját nem lehet tetszőleges pontossággal egyszerre megvizsgálni. Több olyan mérhető fogalom pár van, amelyet egy időben nem lehet egyszerre mérni.

A XX. század első felében rengeteg kísérletet végeztek a magreakciók vizsgálatára és azt tapasztalták, hogy a reakciók során több olyan részecske is megjelent az ütközések vagy hasadások során, amelyek korábban nem voltak ismertek.

elektron - Negatív töltésű részecske: -1. A tömege kb. 1840-szor kisebb, mint a neutroné és a protoné.

proton - Pozitív töltésű részecske: +1. Az elektron tömegének 1840-szerese.

neutron - Tömege majdnem ugyanannyi, mint a protoné. Elektromos töltöttség szempontjából semleges: 0.

Tömegek mérése