Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene = ezek az oldal témái
Stúdiófelvételek. A szerzeményeimből: rockzenék, popzenék, a legjobb zenéim válogatások
Gyerekkoromban a világ 450 km volt hosszában Ma már több ezer km.
Miért a gyűlölködés, miért a kirekesztés, miért félünk másoktól?
Lényegében ugyanolyanok vagyunk
A keverés szól a hangszínről, a panorámáról, a hangosságról és a többi hangszerhez viszonyított hangosságról.
A gitár hangmagassága a basszusgitár, bőgő hangmagassága felett van egy oktávval, tehát úgy is kell beállítani a gitár track hangzását, hogy 200 Hz alatt már ne nagyon szóljon, inkább vágjunk, de ne túl meredeken. Ha az alapon korrektül vannak beállítva a hangszínek, és a mikrofonozás is megfelelő, akkor különösebben a hangszínen nem kell állítani.
A hang a levegő nyomásváltozásainak vagy a levegőt alkotó gázok sűrűségváltozásainak a terjedése. A nyomásváltozás a levegő természetéből adódóan alapesetben minden irányban, azaz gömbszerűen terjed. Ezt a terjedést időben egy hullámnak foghatjuk fel. A terjedés során nem a levegő halad, hanem a nyomásváltozás. A nyomásváltozás minden esetben a terjedés irányában zajlik, tehát ne úgy képzeljük el, mintha egy kötelet rángatnánk, hanem mintha egy rugó végét lökdösnénk a rugó hosszanti irányával megegyezően.
Ezen az oldalon két féle effektet fogok leírni.
A hangszerek hangját mára letisztultan, tipikus effektekkel szokás ellátni. Ezzel kapcsolatban korábban itt részletesen leírtam, hogy milyen effektek mit valósítanak meg, hogyan érdemes használni őket. Most csak felsorolásszerűen a leggyakoribb effekteket leírom:
A masterelés nem egyenlő a keveréssel. A masterelés célja, hogy a felvétel minden lejátszó eszközön közel azonos minőségben legyen meghallgatható. Ez rengeteg kompromisszumal jár együtt, hiszen ahány lejátszó eszköz, annyiféleképpen torzítja az eredeti hangképet. A jól masterelt anyag egyformán jól szól az olcsó és a nagyon drága rendszereken is, az autóban és a laptopon is. A keverés tehát egy dolog, míg a masterelés egy másik.
A legtöbb otthoni stúdióban felvett hangszer hangosítása közül az akusztikus gitár felvétele az egyik legnehezebb.
Tegyük fel, hogy az előzőekben leírt módon minden sáv hangszínét beállítottuk. A szám végső keverését kell kialakítanunk.
Alapvető cél, hogy minden track, azaz minden szólam jól hallható legyen, a hangszerek elkülönüljenek egymástól, az egyes szólamok pontosan elkülöníthetőek legyenek, ugyanakkor a hallgatónak mégis valamiféle összhangot adjanak. Minden számnál alapvető, hogy a szólóének és a vokál hallható legyen, érthető legyen, tehát kicsit elöl legyen más hangszerekhez képest.
Összerakunk egy teljes erősítőrendszert, mint a koncerten, pedálokkal, ahogyan kell. Bemikrofonozzuk és a mikrofon jelét vesszük fel a trackre. Előnye az, hogy a gitáros azt hallja, amit begyakorolt, amit akár koncerten is használt.
Vannak problémák is, mert az eredmény függ
Kell egy 2-4 GHz-es legalább Core i5-ös processzorral ellátott, legalább 4 GB RAM-mal felszerelt gép és rengeteg szabad tárterület... Egy db 4-5 perces szám trackjeinek adatmennyisége 500 MB és 1 GB közötti helyet foglal el! Olyan apróságokról most ne beszéljünk, hogy célszerű ha a rögzített anyagot nem arra a merevlemezre rögzítjük, ahonnan maga a program és az operációs rendszer fut. Sokan esküsznek a MacIntoshokon futó szoftverekre, de egy mai PC Windows XP, Windows 7, Windows 10 operációs rendszerrel hasonlóan alkalmas.
Az előző részben összefoglaltam tömören, hogyan írok én egy számot, tehát abból indulok ki, hogy van egy szám, aminek a dallama, kísérete, szerkezete többé kevésbé ismert. Nézzük, milyen lépéseken keresztül jön végre a hallgatható termék.
Meghatározom, hogy hány versszak van, a verzék között mennyi az átkötés, mikor jön a refrén, mikor jön a bridge, a gitárszóló, vagy egyéb hangszeres szóló, van-e intro és van-e outro és ezek milyen a hosszúak.