Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene

Nagyon egyszerű:

Jelölő { meghatározások blokkja }

Vagy részletesebben:

Jelölő {
   Tulajdonság: érték;
   Másik_Tulajdonság: érték2;
}

Például:

p { 
  color: blue;
  background-color: red;
}

A fenti példában egy bekezdés szövegének színe kék és a háttérszíne vörös lesz.

A stílusok megadásánál meghatározhatjuk, hogy a HTML TAG-ek mely körére legyen érvényes a stílus. Ezt kijelölésnek hívjuk (SELECTOR). Az alábbi lehetőségek a leggyakrabban használhatók.

A stílusok alapértelmezései a bögészőkben

A böngészők az utolsó húsz évben úgy változtak, hogy a HTML-ben megadott néhány formázó tagek látványelemei felülbírálhatók, átírhatók. Nem drótozták be ezeket a stíluselemeket, hanem alapértelmezetten hozzárendelték a TAG-hez, de azt bármikor át lehet írni. Jelenleg is, ha HTML TAG-gel akarunk formázni egy szöveget, akkor is a CSS féle stílus elemeket használjuk.

A HTML 5-ben új funkciók jelentek meg, amelyekkel adatokat a korábbiaknál könnyebben lehet megjeleníteni szabványosan:

Minimális, maximális értékek megadásával

 50 : százból 50 pont
100 : százból 100 pont
 13 : százból 13 pont
  0 : a százból 0 pont

Az internetes kommunikáció sablonja:

Az internetes kommunikáció párbeszéd jellegű. A kommunikációt rendszerint egy böngésző kezdeményezi egy felhasználó számítógépéről úgy, hogy a böngésző parancssorába beírjuk egy internetes tárhely címét.

Használható képformátumok

A HTML szabvány a JPG, PNG és a GIF szabványú képeket jeleníti meg. Minden más szabványt esetleg megjelenít egy böngésző, de nem lehetünk biztosak benne. Melyek ezeknek a képformátumoknak a tulajdonságai?

A táblázatok használata a legrégebbi megoldás arra, hogy a szövegeket ne csak egymás alá, hanem egymás mellé oszlopokba és sorokba rendezve jelenítsünk meg. Bár a HTML elmélet azt mondja, hogy ezt a lehetőséget ne használjuk pozicionálásra, vagy csak nagyon kevéssé, de gyakran a táblázatok használata a legkézenfekvőbb megoldás az ilyen jellegű feladatok megoldására.

A táblázat sorokból és azon belül cellákból (oszlopokból) áll a HTML szerint. Valójában az oszlop elnevezés necces, ugyanis inkább cellákról beszéhetünk, amelyek minden sorban ugyanannyian vannak.

A listák gyakori részei a tartalmak megjelenítésének. Különösen a jegyzetek, tananyagok, tudományos értekezések tartalmaznak ilyen jellegű szövegeket.

Számozatlan lista

• Első elem
• Második elem
• Harmadik elem

<ul>
  <li>Első elem</li>
  <li>Második elem</li>
  <li>Harmadik elem</li>
</ul>

Nem túl bonyolult. Megjelöljük a lista elejét, végét és a lista pontjait.

Egymásba ágyazott listák

Az internet weboldalait sokan egy hálózattal azonosítják, hiszen gyakori, hogy a weboldalak más weboldalakra hivatkoznak. A hivatkozásokat linkeknek hívjuk. A hivatkozások lehetnek külső linkek - ekkor egy másik webhely oldalára hivatkozunk, lehetnek belső hivatkozások - ekkor a saját webhelyünk oldalait kapcsoljuk össze, illetve lehet hivatkozás az azonos oldalon lévő másik szövegrészre is. Speciális eset, amikor egy email címre hivatkozunk.

Címsorok

Mivel a HTML a szöveg tartalmáért felel elsősorban, és a keresők is elsősorban a tartalomra fókuszálnak, ezért az idők során kialakult az a szokás és végül ma már szentesített "törvény", hogy a fontosabb rövid tartalmakat kiemelik a HTML oldalak szerkesztői a <H1>...<H7> tagek segítségével. A kisebb szám a fontosabb tartalmat jelenti.

Ezeket a tageket címsoroknak használjuk.