Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene

Miután kiderült,m hogy a fotonok (fény) kettős természetű, azaz részecskeként és hullámként is viselkedhet felvetődött az a kérdés, hogy más anyagok is viselkedhetnek-e időnként hullámként.

A XIX. század végén és a XX. század elején több kutató is vizsgálta a sugárzó anyagokat és azt találta, hogy egyes anyagok normál állapotban is különböző sugárzásokat bocsátanak ki. ezt a kutatók alfa, béta és gamma sugárzásnak nevezték el. Az alfa és a béta sugárzás mágneses térben eltérültek, míg a gamma sugárzás nem. Ma már tudjuk, hogy az alfa sugárzást He atommagok alkotják, a béta sugárzást elektronok, a gamma sugárzás pedig nagyon nagy energiájú fotonokból áll. ezek et elnevezték radioaktív sugárzásoknak.

A mindennapi életben az olyan fogalmak, mint hőmérséklet, nyomás stb... a mikrovilágban lévő nagy számú részecske viselkedésének az átlagaként jön létre. Néhány köbcentiméter levegőben több milliárd részecske található. Általában az egyes részecskék állapotát nem tudjuk külön-külön vizsgálni, megfigyelni. Ilyen módon az elemi részecskék sebességét és pozícióját nem lehet tetszőleges pontossággal egyszerre megvizsgálni. Több olyan mérhető fogalom pár van, amelyet egy időben nem lehet egyszerre mérni.

A XX. század első felében rengeteg kísérletet végeztek a magreakciók vizsgálatára és azt tapasztalták, hogy a reakciók során több olyan részecske is megjelent az ütközések vagy hasadások során, amelyek korábban nem voltak ismertek.

elektron - Negatív töltésű részecske: -1. A tömege kb. 1840-szor kisebb, mint a neutroné és a protoné.

proton - Pozitív töltésű részecske: +1. Az elektron tömegének 1840-szerese.

neutron - Tömege majdnem ugyanannyi, mint a protoné. Elektromos töltöttség szempontjából semleges: 0.

Tömegek mérése

A mikrovilágban a tömegeket nem kg-ban mérjük, mert olyan kicsi semmitmondó értékeket kapnánk, amelyek egyáltalán nem szemléletesek. A különböző kísérletekben a részecskéket gyorsítókban gyorsítják fel, hogy ütköztessék más részecskékkel. A felgyorsult részecskének mozgási energiája lesz, amely az 1/2*m*v2 képlettel fejezhető ki. Ha egy töltést felgyorsítunk, akkor azt tipikusan elektromos térrel tesszük, amely a részecskének eV ( a részecske töltése * feszültség vagy töltés*potenciál ) energiát ad át.

Amikor az ELTE-re jártam fizikára és az elméleti fizikát tanultuk körülbelül akkor akadtam meg, amikor egy részecskéről azt mondták, hogy bájos. Azért levizsgáztam. Jelenleg megpróbálom megérteni a modern részecskefizikát, hogy azután el tudjak jutni a fekete lyukakig és az ősrobbanáshoz.

Az alábbi cikksorozatot Csanád Máté Atomok, atommagok és elemi részecskék fizikája (2021) jegyzete alapján állítottam össze.

Branch

Korábban volt szó róla, hogyha egy fejlesztésben többen párhuzamosan dolgoznak, akkor elágazásokat kell létrehozni. Képletesen ilyenkor párhuzamos szálakon megy a fejlesztés. Az az állapot, ahonnan a párhuzamos fejlesztés indul lesz az új párhuzamos szálaknak a közös őse. A fejlesztések egy idő múlva befejeződnek és egy újabb szoftvertermékben egyesülnek.

Alapfogalmak

A Git az egyik legelterjedtebb verziókezelő alkalmazás a világon. Telepítése nem nagyon bonyolult. Windows, Linux, MacIntosh rendszereken is elérhető. A telepítését később Windowson bemutatom.

A GitHub egy olyan szerver (felhőszolgáltatás), amelyre bárki, bármikor ingyenesen létrehozhat csomagokat és azokat használhatja. A GitHub-ot pár éve megvásárolta az addigi működtetőktől a Microsoft, de ettől még ingyenes maradt a használata.

A basszusgitár hangzását alapvetően a hangszer és a zenész keze határozza meg, utána a basszusgitár alap, majd jönnek a kütyük, pedálok stb...

A basszus alapokon gyakran eleve van kompresszor / limiter. A kompresszor azt segíti,  hogy a megszólaló hangok egyenletesek legyenek, ne legyenek túl hangos és túl halk részek. Ez segítség a zenésznek, ugyanakkor a kompresszor működési jellegéből adódóan a túlzott kompresszálás rontja a hangszer hangzásának jellegét, főleg a pregnáns hangok játszását.